Fürdeni vagy sem?

Pár hónapja már írtam madarakról, most vízesebb tájakra evezek. Itt a trópusokon nem nagyon különböztetünk meg 4 évszakot, inkább száraz évszaknak hívják a május-október közti időszakot míg az esős évszak november-április között van. Az esős évszak sok minden más mellett a tengert is megváltoztatja, ugyanis a magas átlaghőmérséklet miatt a meleg(ebb) part menti tengerben elszaporodnak a medúzák.

A természet Ausztrália ezen részéhez küldi ilyenkor a világ legveszélyesebb medúzái között számon tartott fajokat, ami miatt a szabad fürdőzés a wet seasonban sajnos szinte lehetetlen.

Erre találták ki azt a megoldást, hogy rögzített hálót húznak a partszakasz egy részére, ami pár száz négyzetméter természetes fürdőfelület biztosít, így a sűrű szövésű hálón keresztül elvileg nem tud átjönni a medúza. Nem tud átjönni a NAGY medúza, viszont vannak kicsik is. A parton sok felé helyznek ki táblákat, hogy ne fürödj a vízben, és szinte minden ember tisztességesen be is tartja ezeket a szabályokat.

De mik is azok a medúzák? Áttetsző, kocsonyaszerű élőlények, angol elnevezésük a jellyfish (szó szerint kocsonyahal), is ebből ered. Testük több mint 97%-ban vizet tartalmaz, testük felső részén egy fátyol húzódik körbe. Testükön egyetlen nyílás (űrbél) van, melynek peremén tapogatók helyezkednek el.

A medúzák az állatvilág legegyszerűbb képviselői közé tartoznak, melyek közül elsőként vegyük a kocka medúzát, melynek itteni használatos neve a box jellyfish. 1954 óta közel hatezer halálos áldozatot szedett az elsősorban Ausztrália és Ázsia partjainál élő állat testében található méreg rövid idő alatt blokkolja a szívet, az idegrendszert, és megtámadja a sejteket. Ez az állat csodásnak és különlegesnek tűnik ha távolról szemléljük, alapesetben senkit nem akar bántani. Viszont a csípése olyan mértékű fájdalommal jár, hogy az áldozat akár sokkos állapotba is kerülhet. Csípését követő 1 percen belül még van esély megmenteni az embert, mégpedig azzal, ha ecettel kezelik a csípés helyét. Az ecetben található ecetsav semlegesíti a kockamedúza mérgét, amely ilyenkor még nem került be a véráramba. Tény azonban, hogy a fájdalom csillapításában ez mit sem segít.

Második kis barátunk ennél még elvetemültebb, a neve irukanji. Észak-Ausztrália keleti parti vizeiben honos, nevét az e partszakaszon élő irugandzsi (Yirrganydji) törzs nevéről kapta. Az állat mérete kicsi (alig körömnyi), a csápok 10–15 cm hosszúak. Ez a medúzafaj az eddig ismert legerősebb mérget juttatja a csípés áldozatába, mely százszor erősebb a fekete mambáénál, amely a legerősebb mérgű mérgeskígyó. A medúzafajt egy ausztrál orvos, dr. Jack Barnes azonosította 1964-ben. A csípés súlyossága hasonló módon csökkenthető mint a box jellyfish esetén, ha azonnal ecetet öntünk a csípés helyére, így további méreganyag nem jut a szervezetbe. A csípés hosszan tartó elviselhetetlen fájdalmat okoz, ami akár két hétig is eltarthat, és akár halálhoz is vezethet.

Szerencsére ezekkel a medúzákkal élőben nem volt alkalmunk még találkozni, a mai időkben elég jó előrejelző rendszerrel rendelkeznek a parti életmentők. Ha nagy veszélyt látnak, lezárják a strandokat (beszedik a hálókat), vagy ha valakit esetleg megcsíp hálón belül, akkor is pár napra megszüntetik a fürdési lehetőséget. Így történt ez 2 hete is, amikor is a palm cove-i beachen egy 52 éves külföldi fürdőzőt megcsípet egy iruknaji medúza. Felkészült életmentők mindig vannak, segítségére siettek és ma már kutya baja a férfinek. Pár héttel ezelőtt meg egy nagyobb box-jellyfish hullám érkezett Cairns külső beacheinek partjaihoz, ott készült a mellékelt kép... (ide kattintva több képet tudtok megnézni ezzel kapcsolatban)

Végezetül pedig nézzetek meg egy nagyon érdekes, pár perces videót a National Geographic gondozásában, ami Cairns partjainál készült a fent említett két medúza főszereplésével:

A bejegyzést írta: CSABI