NÉGY BEKEZDÉS

TAVASZ

Április a kedvenc hónapom. Legalábbis az volt, míg az északi féltekén, a mérsékelt éghajlati övben éltem. Éledt a természet, virágba borult a falu széle, a kék ég mellett langyos nap sütött és friss levegőt hozott az új tavaszi szellő. Imádtam mindezt réges-régen, amikor az ágyból felébredve, résnyire nyitott ablakon a reggeli madár csiripelés zenéje megcsapta a fülem, imádtam azt, hogyha kinéztem az ablakon, az ébredő környezet minden egyes szeglete új ruhát vett fel. A bimbózó növények mellett a szomszéd sepregetett, a másik kerítést javított, a harmadik mosta a kocsiját, a negyedik meg ölelve búcsúzott a kirándulni induló kislányától. Metszettük a bokrokat, kigereblyéztük a pázsitot, rendbe raktuk az ágyásokat, lepucoltuk a tél maradványait. Élveztem az újat. Tavasszal az emberek kicsit megnyugodtak és újult erővel vágtak neki a hétköznapoknak.

Itt nincs tavasz, a fák nem rügyeznek egyszerre és nincs újult erővel érkező szellő sem. Az egész éven át tartó (alkalmanként esővel megszakított) meleg, napos és felhőtlen nyár csodálatos, de mégsincs tavasz.

A tavasz sokszor lehetőséget adott újrakezdésre, a lanyhult dolgok felelevenítésére és a csüggedt pillanatokban is erőt nyújtott, mert az embert körülvette az újjáéledt környezet. Én már csak ilyen kis befolyásolható voltam, szerettem ezt az érzést.

JELEN

Kb másfél évvel ezelőtt, amikor eldöntöttük, hogy Ausztrália a jövő, nem is gondoltuk igazán, mennyire új területre evezünk. Elhatározásunk kőkemény volt, valami a terveink szerint alakult, valami nem. Most egy zökkenőkkel teli időszak következik, melyen át fogjuk rágni magunkat. Segítséggel vagy annélkül, de egy dolog 100%-ig biztos: véghez visszük a terveinket.

HÚSVÉT RÉGEN

Emlékszem 8-10 éves koromban apukámmal mentünk locsolkodni. Ő már kora reggel fent volt, én természetesen nehezen kászálódtam ki a reggel 6-7 órai időpont miatt. Készülődtünk mindig, utálatos fehér inget meg fekete cipőt kellett felvennem, nem szerettem. Néha volt rajtam fehér széldzseki meg jól belőtt gyerekséró is :) Míg én készülődtem, apukám már megalapozta a délelőtti vendég várásokat pár pohárkával. Neki vágtunk a szomszédoknak, rokonoknak a közelben.

Nem szerettem locsolkodni valamiért. A nyájas puszik mindenkitől, a szagos kölnik, a sok zsíros sonka... Így visszagondolva viszont szép emlékek ezek, és már tudom, én még részese voltam egy hagyománynak, amit talán már soha nem fogok átélni.

Remélem minden lányka készülődik otthon hétfőre tojásokkal, csokival, sonkával és tormával, biztos van még pár elvetemült férfi társam, aki betér hozzátok.

HÚSVÉT MOST

Itt a Föld másik felén a húsvéti készülődést 3 dolog jelzi nekem: rengeteg csokinyuszi és csokitojás a boltok polcain, húsvéti arcfestés, koncertek és programok a parton és a munkaszüneti napok. Érdekes az ausztrál megoldás, mert itt péntek is már munkaszüneti nap és természetesen hétfő is. Viszont a boltok csak pénteken vannak zárva, szombat, vasárnap és hétfőn nyitva vannak.

Aztán ami még különbözik, hogy itt nem a nyuszi hozza a tojásokat. Azaz nyuszi az, de másmilyen nyuszi. Kitaláljátok milye van? Hát erszénye, tipikus ausztrál :). Szóval az erszényes nyúl az igazi jelképe a húsvétnak itt, helyi nevén "BILBY". Mi is megünnepeljük a húsvétot: eszünk sonkaszerű husit, vettünk tormát, lesz tojás és egyéb finomságok. Talán egy kirándulás is lesz és hétfő reggel talán Csillát is meglocsolom (természetes a kedvenc Lolitájával. Talán :)

MINDENKINEK KELLEMES HÚSVÉTOT KÍVÁNUNK!

A bejegyzést írta: CSABI