...mondtam a Nagy Durranás filmből szálló igévé vált mondatot a Sydneyből hazafelé úton, amikor is ezúttal napos, remek idő volt. És ha már utazunk, hát sasoltuk merre is repül a gépünk Cairns felett. Eddig mindig valahogy úgy alakult, hogy vagy este/hajnal volt, vagy esős, felhős volt az idő. Néhány kanyar után világossá vált, hogy ezúttal az irány is stimmel, eső sem esik, most vagy soha, a házunkat megkeressük. És igen! Sikerült. Clifton Beach felett épphogy elkaptuk az alkalmat...
A kép bár nem olyan jó minőségű (kattintásra nagyobb lesz), de a lényeg, kicsi otthonunk látszik a nyíl alatt...
1 Megjegyzés:
Eszem megáll! Hányszor voltam már nálatok, és hogy nem vettem észre még soha azt a bazi nagy nyilat?! Asszem igaz lehet, hogy az ember soha nem néz felfelé...
Megjegyzés küldése