ALLATTANMESEK

Par hete jol megkaptam a magamet Csillatol, hogy minek irok hangyakrol meg ilyenekrol, az ilyan bejegyzeseim olyanok mint egy altalanos wikipedia szocikk... Jo, persze, csak viccelodott (remelem:), de azert engem ezek a dolgok erdekelnek, az elejen is irtam a minket korulvevo elolenyekrol,hat hogy "csakazertis" most is roluk fogok irni :) Kicsit maskepp, kicsi masokrol.

A NYULAK

Ausztraliban ezek a teremtmenyek (mind a vad mind a hazi verzio) nem oshonos allatok, ellenben a mai napig tobb mint 100 millio egyed ugral szerte az orszagban. Szegeny nyuszikat folyamatosan irtjak (manapsag mar virusokkal -nem fegyverrel), hiszen hatalmas kart okoznak a foldeken, felboritva Ausztralia egyedi oko-egyensulyat,  elveszik az elelmet az oshonos allatoktol. 

Az egesz az 1800-as evek masodik feleben kezdodott egy angol emberkevel es annak 24 par uregi nyulaval. A csako az vadaszhajlamait szerette volna kielni az allatokon. A nyulak nagyszeruen beilleszkedtek, 6 ev utan tobb tizezer lett beloluk --- hat igen, nem hazudtoltak meg a kozmondast, miszerint */%^-!?~[)@,$#& mint a nyulak... :)

Az 1900-as evek elejen a szaporodast / terjedest az akkori eszkozoknek megfeleloen fizikai modon probaltak megallitani. A sorozatos kilovesek mellett elkezdtek epiteni egy keritest is Nyugat-Ausztraliaban, ami mara (a kulonallo, del queenslandi kistesojaval egyutt) megkozeliti a 2000km-es hosszusagot, ezzel a vilag leghosszabb keriteset letrehozva. Ahogy itt hivjak Rabbit Proof Fence (bar nem 100%-ban, de) bevaltotta a hozza fuzott igereteket es mara a virusos irtasnak koszonhetoen egyre csokken a nyuszik letszama. 

Egyes elmondasok szerint Az 1900-as evek kozepen nehany elhurcolt aboriginal
a kerites segitsegevel talalt haza miutan megszokott.

Queenslandben (ezzel egyutt Cairnsben) egyebkent a mai napig tilos hazi kedvenckent nyulat tartani. A husvet is egyebkent nyul nelkul zajlik, Ausztraliaban a Bilby hozza a tojasokat, o egyebkent egy valoban letezo, hosszu orru, nagy fulu, kistermetu erszenyes allatka.

A DENEVEREK

Roluk mar irtam sok evvel ezelott (jaj, mar majdnem 4). Ezek a joszagok oshonosak Ausztraliaban (ha jol tudom a deli es keleti reszen elsosorban). Nem isznak vert, nem tamadnak meg ejjel es szallnak bele a hajdba, ok jambor teremtmenyek, altalaban gyumolcsokon elnek. Jo nagyok am: kiterjesztett szarnyszelesseguk atlagban 80-90 cm es az 1 kg-t s elerheti a sulyuk. Amiert irok roluk, az egy kozelmultban meghozott rendelet, de errol kicsit kesobb. 

Cairns es kornyeken sok helyen megtalalhatoak (ahogy itt hivjuk oket flying fox-ok), elsosorban lakott teruleteken vagy ahhoz kozel kivalasztanak maguknak nehany fat es koloniaba telepulve elfoglaljak azokat lakohelyuknek. Ez eddig nem hangzik tul rosszul, viszont az altalaban akar tobb szazas letszamu denever csapat hangosan virnyakol, rengeteget eszik - es ebbol kifolyolag kakil is, ami emberlakta  teruletek leven nem egy tul baratsagos latvany / illat. Tulmenve ezeken a kellemetlen dolgokon, ezek az allatok hordozhatnak kulonbozo, lovakra, marhakra es akar az emberre is veszelyes (akar halalos) virusokat. 

Egy ilyen hatalmas kolonia Cairns belvarosaban a helyi konyvtar melletti fakon talalhato, ahol a legutobbi felmeres szerint kozel 2000 denever "alszik" napkozben, mig naplementekor egyszerre elhagyjak otthonukat es az erdok fele sietnek elelmet szerezni. 

Mondhatnam, hogy csendelet - de igazabol nappal is virnyakolnak

A latvany egyebkent -amikor elrepulnek a fakrol- csodaszep es hatborzongato is egyben, de nappal is meglehetosen erdekes es felelmetes latni ezt a hatalmas csapat denevert a belvaros kellos kozepen. A blogolvasok kozul aki esetleg felenk jar es erdekli oket, itt megtalalhatja ezeket az allatokat - de mar nem sokaig. A napokban ervenyesitettek egy tobb eve huzodo rendeletet, miszerint az elszaporodott koloniat at kell telepiteni. Hogy hogyan es mikor fog ez megtortenni, nem tudom, de annak azert orulok, hogy reszese lehettem az elmenynek Csillaval egyutt, amit anno a megerkezesunk utani napon azonnal atelhettunk Zoli baratunk segitsegevel :). Mara megszoktuk oket, viszont arra figyelunk, hogy sose parkoljunk az emlitett fak ala.

A PAVAK

Utolso szereplonkkel visszaterek az Ausztraliaban nem oshonos allatokhoz. En a mai estig egyebkent ugy tudtam, hogy peacock az angol neve a pavanak, pedig nem. Peafowl a madar maga, peacock a fiu es peahen a lany. Igy utolag teljesen logikus, na de mindegy. 

A tortenet: 1998-ban egy noci megvett 4 pavat egy baratjatol, aki azokat Azsiabol szerezte be korabban. Ez a no az idok folyaman egy kisebb tenyeszetett hozott letre, amely egy, a 2000-es evek elejei ciklon alatt nagyon megrongalodott, es a tenyeszet pava allomanya teljesen megszokott. Par hetre ra sikerult a madarak nagy reszet befogni, amde nem mindet. 

Csilla fotozta - jol meglepodtunk, amikor szembe jott velunk

Az evek soran a szabadon maradt madarak elszaporodtak, nagyreszuket befogtak, am a helyi lakosok nyomasara nehanyat szabadon hagytak. Mara ezek a madarak Cairnsben boldogan szalldogalnak, utjelzo tablak segitik az autosokat hogy figyeljenek rajuk. Egy 2012-es szamlalas adatai szerint 43 egyed el foleg Del-Cairns teruleten. 

Mi is talalkoztunk veluk egyebkent, a legegyszerubb lelohely a Sugarworld Waterpark es annak parkos kornyeke.