A NEM MINDIG NAPOS OLDAL



5 Megjegyzés
..az amikor reggel megszólal az ébresztő és mindketten elindulunk egyikünk jobbra, az iskola felé, másikunk balra, dolgozni. Persze a nap ilyenkor is kegyetlenül tud sütni, félreértés ne essék a cím miatt:), direkt nem akartam a Munka szót használni a címben.
Sokan kérdeztétek, hogy milyen munkát sikerült találnom, de valahogy eddig nem szántam rá magam erre a bejegyzésre, talán, mert szívesebben számolnék be álmaim munkahelyéről, de ezzel is tökéletesen meg vagyok elégedve. Így kezdetnek! Egy szállodában takarítok heti 20 órában, most már mondhatom rutinosan. Eleinte nagyon elveszettnek éreztem magam a sok villámkezű ázsiai lány között, akik 2 perc alatt ágyazták be összesen 3 lepedővel+takaró+ágytakaróval azt a francia ágyat, amit nekem legalább 80-szor kellett körbejárni, amíg minden a helyén volt.
Először egy Port Douglas-i szállodában kezdtem el dolgozni, egy közel 500 szobás sokcsillagos luxus szálloda saját golfpályával, mozival stb., ami tőlünk 70 km-re van (ugye, ez itt Ausztráliában nem számít távolságnak), szóval a munkaidőn kívül napi 2 óra csak az utazás volt.
Pár hete sikerült egy másik szállodát találnom, ami csak 15 percre van gyalog. Kollégákkal még nem igazán ismerjük egymást, külön emeleteken dolgozunk, napközben nem sokat tudunk beszélgetni, de az már kiderült, hogy senki nem ausztrál, többségben az ázsiaiak vannak, de van egy lengyel lány, és egy mexikói is.
Terveim szerint, ha már erősebb az angolom és megtalálom vagy rám talál a lehetőség, tovább lépek!

5 Megjegyzés:

Szalma család at: 2009. november 30. 6:27 írta...

Nem hangzik rosszul ez az állás; pláne, hogy 15 percre van gyalog! :))) Kitartás, drukkolunk, hogy álmaid melójáról is, előbb vagy utóbb beszámolhass majd!

Eni

Csilla at: 2009. november 30. 10:03 írta...

Kedves Szalma család!

Köszönjük a biztatást, megpróbálunk helyt állni nehezebb időszakokban is.
Szurkolunk Nektek, hogy minél hamarabb itt lehessetek és teljesüljön a vágyatok!

CS&CS

RITA at: 2009. november 30. 18:29 írta...

A bejegyzesedbol itelve nem olyan nehez ott melot kapni mint itthon.itthon most mar csak akkor kapsz, ha valaki meghal,nyugdijba megy vagy egyszeruen kilovik a sorbol(errol meg tudnek bovebben irni)De szerintem te kezdesnek nagyon jol haladsz a meloval,ja es ez mar a km-be is latszik :-)))(a vesszo utan csak viccnek szantam,a tobbi komoly).
Most mar Csabanak kell valami melot talaljatok es akkor sinen vagytok.Egyebkent most mar megyeget neki az ausztral angol?pussz

Szalma család at: 2009. december 1. 0:24 írta...

Köszönjük szépen a jókívánságokat!

Csilla at: 2009. december 1. 9:11 írta...

Szia Rita!

Az emberek itt is ismerik a munkanélküliség szót, viszont az életszínvonalat közel sem lehet az otthonihoz hasonlítani.
Én úgy gondolom szerencse is kell a munkakereséshez....egy jó nagy kalappal:)
Csabi nagyon ügyesen halad az angollal, a napi 6 óra intenzív angol mellett, Ő egyelőre még nem tud dolgozni
Mi is szeretnénk már sínen lenni:)
sok puszi

Megjegyzés küldése

newer post older post