Múlt hétvégén Csabinak az a fantasztikus ötlete támadt, hogy menjünk ki a partra reggelizni. Vasárnap reggel, amikor fél 7 kor ébresztett, már bedobozolva várt a reggeli: felvágott, sajt, frissen sütött kenyér is. Utunk először a piacra vezetett, kipótoltuk az elemózsiánkat friss zöldséggel, gyümölccsel aztán letelepedtünk a parton a fűbe. Gyönyörű reggel volt, kellemesen sütött a nap, de még nem volt égető ereje és enyhe szél is volt. Nem messze tőlünk egy idősebb házaspár is szorgosan pakolt ki a kosárból, ők is lakomára készülhettek. A gyerekek már pancsoltak a medencében, a kocogók épp befejezték aznapi futásukat. Mondanom sem kell, hogy jól esett minden falat. Hazafelé egy Jazz+Az zene járt a fejemben:
"... Csikorog az elme, vigyorog az ágy:
Mondd, mi lenne?
Ha egyszer a dél is fekve lelne,
Beérném ennyivel.
Na de kelni kell, kanyarog a kifli
A vaj alatt, enni kell.
Tej a tűzhelyen, menni kell,
Lenni kell.."
2 Megjegyzés:
Elképzeltem, hogy a családdal egy nyári reggel kimegyek a Duna partra elfogyasztani a reggelinket. Azt hiszem lenne nézőközönségünk. :)))))))
Végül is, ha egy ember elkezdi, bizonyos idő után sokan csinálják majd, és akkor már tök népszerű lesz "reggelizni a parton", otthon is :)
Megjegyzés küldése