JOEY

Pentek van, delutan fel ketto. Epp ebedeles utan vagyok, tele hassal, kicsit almosan ulok vissza a szamitogephez. Komotosan elhelyezkedem, a gepet is felebresztem alvo allapotabol. Kipillantok a resnyire nyitvahagyott reluxan es latom, elallt a fel oraja meg omlo eso. Mondom magamnak, itt az ideje egy kis friss levegot a fejemre ereszteni, hatha eves utan kicsit magamhoz terek :).
Korbenezek, es ugy latom, nem csak nalam volt ebedido, a szomszed lovai is legelesznek. HoppHopp mit latok a fuben kikandikalni... Tan egy nyuszi az? Dehogy. Szurke fulei eppen hogy csak eszrevehetok, masodpercekkel ezutan jellegzetes oldalra mozgo, ragcsalo, neha meg-meg allo hosszukas szaj is elotunik, benne par szal fuvel. Egy kenguru az. A helyiek megszoktak mar oket biztosan, hisz uton-utfelen lehet veluk talkozni a varos hataratol kezdve, de en mindig elamulok toluk.
Gyorsan hoztam egy fenykepezogepet, es megorokitettem Nektek is ezt a pillanatot. Ha figyelmesen megnezitek, a hatrabb levo kis domb mogott is kikandikal ket kenguru, de ajanlom figyelmetekbe az eso utan "pipazo" hegyvonulatot is... Csodaszep.

Update! Miutan a kepet letoltottem a geprol vettem eszre, hogy a kenguru hasabol kikukucskalt a picibaba, majd anyukajaval egyutt el is ugraltak elolem... Mintha integetni akart volna, elkoszont a kicsi tolem... 
 (+1: azt tudtatok, hogy a babakengurut ugy hivjak, hogy joey?)