A JOBOL SOSEM ELEG

Meg ha a blog egy kicsit csendesebb mint korabban, az nem azt jelenti, hogy mi sem csinalunk semmit... :) A szokasos munka es pihenes mellett osszeszedtunk nehany szabadnapot egymas utanra, bepakoltuk a kemping cuccokat, telepakoltuk a hutoladat es iranyunkat eszak fele vettuk.

Parazita novenyek a fak again

Itt a keleti parton Cairns az utolso nagy varos, innen ha meg eszakabbra autozunk csak alig nehany ezres telepulesek vannak, de 40-50 km utan mar csak tanyakat, kis lelekszamu kozossegeket es oslakos osszetetelu falucskakat talalunk. A mi celunk csupan 120 km vezetesre volt tolunk, ami bar nem hangzik soknak, de az elhelyezkedes miatt meglehetosen egy elzart telepules a modernizacio szamos vivmanyat mellozve.

Cape Tribulation. A maga 101 lakosaval igazan kis kozosseg, bar a kornyeken megtalalhato eco-hotelek es turistaszallasok miatt akar par szaz fosre is duzzadhat a kornyeken pihenok szama.

Kezdjuk ott, hogy 1770-ben Cook kapitany a kornyeken feneklett meg hajojaval, szenvedett szegeny egy sort (innen is ered a nev: Cape Tribulation, valahogy ugy forditanam: Gyotrelem-Fok, vagy a helyi legmagasabb hegycsucs Mount Sorrow: Banat hegy). Cook utan viszont egeszen 1930-ig kellett varni, amig nehany europai allatokat kezdett tenyeszteni a kornyeken, majd pedig 1960-ban a Maison csalad utat tort a dzsungelen keresztul, igy konnyedebb megkozelitest kialakitva a farmjukig - akik egyebkent a mai napig ott elnek es a kornyek legnagyobb birtokjaval es uzleti halozataval rendelkeznek.

Komp a Daintree folyon - $23 oda-vissza

Ez az ut viszont korantsem izgalommentes, hiszen egy folyo szeli kette az  utat, amin egy rendszeresen kozlekedo komp viszi at az autokat a tulpartra. Ez a folyo a Daintree river, amiben egyebkent krokodilokat napi szinten lehet latni. Ennek a folyonak is koszonhetoen, a forgalom kicsi, a modernizacio pedig maig eleg elkeruli a kornyeket, se vezetekes viz, se vezetekes aram, se mobillefedettseg nincs. Viz kannakban, aram a napbol, telefonalni pedig ermebedobos verzioval - ket helyen.

Cape Tribulationt ovezo Daintree esoerdo a vilag legoregebb esoerdeje

A hely egyszeruen kinalta magat, hogy a termeszetben toltsuk ejszakainkat, ezert egy kempinget neztunk ki, ugy 10 meterre a tengerpartol. Ez azert is volt fontos, mert kiepitett furdesi lehetoseg nem volt, ezert 3 napig a tengerben furodtunk, naponta tobbszor is - de errol majd kesobb. Amikor odaertunk, a korabban lefoglalt kempinghelyunkon mar mas lakott, de szerencsere talaltunk egy masik ures helyet, ami tokeletes volt a mi kis satrunknak.

Esti furdes

Delutan 5-6 korul lehetett mar, amikor nekialltunk "hazat epiteni", kb 10-12 perc utan teljes berendezes utan konstataltuk, ideje megfurcsizni. Lesetaltunk a partra, a nap mar felig lement, de a tenger meg mindig meleg volt. Meleg, nyugodt, tukorsima, kristalytiszta. Alig mentunk el Cairnstol, ahol a tenger kicsit szurkes, nem mindig hivogato, deee itt turkizkek, egy meteres melysegnel is lattam a labam :). Aztan este meg sutottunk egy kis kolbaszt, mikozben a szomszed satorban lako egyik csaj harfan kezdett el jatszani. Szuper kis este volt :)

Thunder+Csabi & Oscar+Csilla

Masnap koran keltunk, hivatalosak voltunk egy farmra, ahol ket szepen felszerelkezett lo, Oscar es Thunder vart rank. Sosem ultem meg lovon, Csilla sem tegnap, szoval a kiseronknek mondtuk, most nincs galopp se vagta, egyszeruen csak setaljunk :) Biztonsagi eloadas, sisakproba es hopp, fent is voltunk. Csodaszep reggel volt, masfel oran keresztul setaltunk az esoerdoben, a parton, farmon es hegyen volgyon at.

Egy kis snack az ut utan

Vagyis hat neha megalltunk, vagy mert pisilt valamelyik lo (es ilyenkor nekunk is fel kellett allni a nyeregbol), vagy mert a lovam megkivanta az utmenti fuvet vagy pedig Csilla lova (Oscar) gondolta azt, hogy most megpihen, hiszen a gyaloglas oly faraszto -ezt jo parszor el is jatszotta szegeny para :) Nagyon elveztuk a reggelt, az ut vegen meg repat is kaptak tolunk a pacik, bar en feltem, hogy leharapja a karom tobol a lo, de szerencsere nem volt annyira ehes.

No comment :)

Aztan meg pihentunk egy nagyot, a tenger meg mindig szuper volt es kozben a szomszes parocskaval is jot beszelgettunk, az esti vacsinal meg az is kiderult, hogy az ausztralok minden egyes kemping alkalmaval (a sor mellett) port-ot isznak (edes voros bor). Ez bar csak egy mende-monda, de talan mi is hagyomanyt csinalunk belole :), az biztos jo kis altato volt.

Egy homokzatony a semmi kozepen  -  Mackay reef

Kovetkezo reggel ismet koran keltunk, egy kora reggeli furdes a tengerben, osszepakolas, majd pedig kalap fel, irany a reef! Egy helyi kis ceg igazan erintetlen helyre hajokaztat ki minden nap kb 18-20 fos csoportokat, akik egy fantasztikus buvar-snorkel turan vehetnek reszt. Alig fel ora gyors hajokazas utan, maris a vizben talaltuk magunkat, ahol csodas korallkepzodmenyeket es tengeri vilagot lattunk.

Nagy levego....

Aztan meg egy, meg ketto meg harom teknos is felbukkant, aki a folotte lebego emberektol nem zavartatva magat "legeleszett" a korallok kozott, neha-neha fel bukkanva a felszin fole. Leirhatatlan elmeny volt, Csilla volt, hogy 40-50 centire volt az allattol, egyszeruen leirhatatlan elmeny. Bar nem a legolcsobb tura, de az teny, hogy megerte minden egyes centjet osszehasonlitva a korabbi elmenyeinkhez.

Visszafele a partra - elottunk a Mount Sorrow es Cape Trib

Visszaerve mar jocskan delutan volt, megebedeltunk , majd hazafele vettuk az iranyt. Utkozben egy helyben keszult jegkremesben megettunk par gombocot, majd 10 perc mulva egy masik helyben keszitett jegkremesben megettunk par gombocot. A jobol sosem eleg :)

Cassovary!!!

Aztan utkozben, hogy ne unatkozzunk, meg tartogatott nekunk az oserdo egy meglepetest. Megyunk az uton 40-50-el, amikor is jobb oldalt egy nagy fekete mozgo dolgot pillantottunk meg. Orditok, cassovary!

Cape Trib - meg visszaterunk :)